Rólunk
Itt is megtalál minket: https://brody.iif.hu/helyismeret
A megyei könyvtár megalakulásával egyidőben indult el Heves megye területére, tájaira vonatkozó irodalom gyűjtése, mely kiterjedt a könyvekre, folyóiratokra, hírlapokra, térképekre és aprónyomtatványokra.
1958-tól megindult a kötelespéldány-példány szolgáltatás is, hiszen a Heves Megyei Nyomda megküldte az általuk előállított sajtótermék egy-egy példányát. 1969-ben a könyvtáros kollégák elkészítették Heves megye sajtóbibliográfiáját.
A helyismereti gyűjtemény egy nagy horderejű épületfelújítás után 1981-ben költözött külön terembe. Az így elkülönített gyűjtemény vonzóvá vált egyrészt a helyismereti kutatók számára, másrészt a főiskolások részére is, akik egyre többen választottak helyi témákat szakdolgozataikhoz. A szaktájékoztatói munkát nagyban segítette a periodikákban megjelent helyismereti cikkek minden igényt kielégítő feltárása, melynek biztosítására 1974 után önálló helyismereti könyvtárosi munkakört létesítettek. Vásárlással gyarapodott a képeslapgyűjtemény is, illetve az állományban megjelentek a fotók.
1998-ban a helyismereti gyűjtemény ismét új helyre került: az épület első emeleti raktárának átalakítása révén méltó elhelyezést kapott. Erre a lépésre az utóbbi években jelentős gyarapodást mutató helytörténeti kiadványok miatt volt szükség. Tágas körülmények között tudták elhelyezni a részleg többezres könyv-, folyóirat-, képeslap-, fotó-, mikrofilm-, aprónyomtatvány és címergyűjteményét. Az átalakítás még több érdeklődőt vonzott a gyűjteménybe, akik elsősorban a helytörténeti kiadványokat és a közgyűlések anyagait, jegyzőkönyveit keresték.
Az 1990-es évek végén indultak el a könyvtári munkafolyamatok számítógépesítése, s egyre több pályázat jelent meg az elektronikus adatbázisok kiépítésére. 2001-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sikeres Szellemi Örökség Pályázatával sor került a helyismereti dokumentumok retrospektív konverziójára. 15ezer tételt rögzítettek, azaz feldolgozásra került a gyűjtemény teljes könyv, folyóirat, CD-ROM, videó és mikrofilm állománya. Ennek a munkának a révén visszakereshetővé váltak a könyvek, folyóiratcikkek, videók, elektronikus dokumentumok, metszetek.
A rendszerváltás után nagy lendületet kapott a gyűjtemény, mely a helyismereti szolgáltatások átalakulását hozta magával. Az új önkormányzatok megszületése és a helyi közélet feléledése, a rég elfeledett közösségi hagyományok felélesztése ráirányította a figyelmet a helyismereti gyűjteményekre. Ennek révén több települési monográfia született.
A helyi önkormányzatok nagyobb önállóságának köszönhetően egyre több önkormányzati lap jelent meg ezekben az években. Emellett megindult a gyűjtése és analitikus feltárása Eger Megyei Jogú Város közgyűlésének anyagát. A megyei és városi vezetők számára – köszönhetően annak, hogy a könyvtár 2008-ig kettős fenntartású volt – havonta ajánló bibliográfia készült „Tallózás könyvtárunk sajtótermékeiből – Heves megyei hírtükör: megyénk az országos sajtóban" címmel.
A Bródy Sándor Könyvtár Alapító okiratában szerepel a könyvkiadás is, így a rendszerváltás után több – hiánypótló – helyismereti kiadványt is sikerült kiadni, többnyire a sikeres pályázati munkának köszönhetően. Ez a munka a mai napig folyamatos. Az első ilyen jelentős kiadvány Szecskó Károly tollából született Ezen a napon címmel, melyben Heves megye jeles személyiségeit veszi számba. A másik 1998-ban megjelent kötet Gárdonyi Géza könyvtárát vette górcső alá. Szerzője Varga Zita, a könyvtár Olvasószolgálati osztályának munkatársa.
Az 1990-es évek végén indult el a helyismereti anyagok digitalizálása, hiszen a hazai könyvtárügy stratégia fejlesztési tervének koncepciója kiemelt célként fogalmazta meg a kultúra széles körű digitalizálását. Pályázatok révén lehetett forrásokhoz jutni az elektronikus tartalomszolgáltatás és a digitális kultúra fejlesztésére. A mai napig élő és gyarapodó Heves Megyei Elektronikus Könyvtár ekkor jött létre, s indult meg a tartalomfejlesztése is.
2001-ben a Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Magyar nyelvű internetes tartalmak fejlesztésének támogatása" elnevezésű pályázatnak köszönhetően készült el Gárdonyi Géza halálának 80. évfordulója alkalmából az író összes művének digitalizálása. Regényeit, elbeszéléseit, novelláit, verseit és a Göre Gábor könyveket 2001 óta bárhonnak és bármikor elérhetjük, olvashatjuk. 2002-ben újabb helyismereti dokumentumok kerültek a világhálóra:
„Az Olvasás Éve telematikai pályázat az országos elektronikus tartalomszolgáltatás fejlesztésére 2002" című sikeres pályázat útján jelentették meg a Heves Megyei Hírlap 1996-2001. évfolyamának számait elektronikus adatbázisban, teljes szövegre visszakereshetően. Mivel a helyi napilap több ezer ember mindennapi információforrása, így az adatbázis segítséget jelentett a napi tájékoztatási munkában, a sajtófigyelésben és az eseménynaptárak szerkesztésében. A munka 2003-ban tovább folytatódott a Hírlap 2002-2003. évfolyamainak digitalizálásával.
A következő évben tovább bővül az elektronikus könyvtár: az Informatikai és Hírközlési Minisztérium „24. óra – kulturális kincseink digitalizálása" témában kiírt pályázatának köszönhetően elérhetővé vált az Eger című lap (1863-1944) 81 évfolyama. Mivel a digitalizálást megelőzően csak helyben használat útján volt elérhető ez a forrásértékű alapdokumentum, így nagy mérföldkőnek számított a gyűjtemény életében és a lakóhely múltja iránt érdeklődő számára.
2009-ben az a megtiszteltetés érte a Bródy Sándor Könyvtárat, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Helyismereti Könyvtárosok Szervezete Egerben tartotta meg 16. országos konferenciáját. Az 1994-ben megalakult Helyismereti Könyvtárosok Szervezete már megalakulásakor döntött az évenként más-más helyszínen megrendezett országos konferencia mellett.50 A „Helyismereti gyűjtemények régen és ma" címmel megrendezett tanácskozás az egyházi, egyetemi és főiskolai közgyűjtemények, a könyvtárak helyismereti gyűjtő-, feltáró- és szolgáltató tevékenységére fókuszált.
2010-ben fejeződött be a Tudásdepó Express pályázat, mely összehangolt könyvtári szolgáltatásfejlesztés és az olvasáskultúra népszerűsítését célozta. Ennek a pályázatnak köszönhetően a helyismereti adatbázisok virtuálisan elérhetővé váltak. Az e-Corvina Integrált Könyvtári Rendszer bevezetése révén már nem csak Egerben, hanem a megye több települési könyvtárában a saját állományuk nyilvántartása mellett elérhetővé vált a Heves megyei helyismereti információkat tartalmazó elektronikus dokumentumtár és adatbázis is. Pályázati forrásból a helyismereti analitikus katalógusban található teljes cédulaállomány adatbevitele megtörtént.
2011-ben újabb nagy változások következtek a gyűjtemény életében: 100 ezer rekorddal gyarapodott az adatbázis, hozzáférhetővé váltak a Népújság cikkei 1957-1999, a Heves Megyei Nap cikkei 1994-1999, az országos sajtóban megjelent helyismereti témájú cikkek bibliográfiai tételei, valamint közel 7000 helyismereti témájú fotó, képeslap. Belső hálózaton elérhetővé vált 1600 videofelvétel az EgerTv archívumának feldolgozásával, digitalizálásával. A bibliográfiai leírások hozzáférhetőségének megteremtésén felül elkezdődött a leírt, kurrens és retrospektív cikkek teljes szövegű digitalizálása, mellyel lehetővé válik a szülőföld megismeréséhez alapvetően fontos forrásanyag gyors elektronikus elérése a legtávolabbi pontokról is. A mai napig is a helyismereti tartalmú cikkek figyelése, melynek eredményeként több ezer cikk rekordja kerül a könyvtári adatbázisba.
Egy-egy helyi szerzőtől származó tanulmánnyal, kötettel a Heves Megyei Elektronikus Könyvtár is folyamatosan gyarapszik. Több írónak: Apor Elemérnek, Gál Elemérnek, Murawski Magdolnának és Somogyi Dénesnek is olvashatóak az írásai.
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. év végén hozta létre az Egri Települési Értéktár Bizottságot, melynek feladata hogy döntsön az egri nemzeti értékek felvételéről a Települési Értéktárba. A Bródy Sándor Könyvtár két értéket ajánlott: Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét, Bródy Sándor irodalmi örökségét, valamint a könyvtár helyismereti gyűjteményét. A Bizottság mindhárom érték felvételét támogatta az értéktárba.
Elkészült a könyvtár Digitalizálási Stratégiai Terve is, amelyben a célok meghatározása mellett a digitalizálási munka megtervezésére is sor került. Az elektronikus tartalmak közkinccsé tétele a helyismereti munka részévé vált. A Nemzeti Kulturális Alap sikeres pályázatának köszönhetően digitalizálásra került a megyei napilap 1953 utáni lapszámai, közel 120 ezer oldal. A helyi sajtótermékek teljes körű digitalizálásának érdekében összefogást kezdeményezett a város közgyűjteményeivel. A munkának köszönhetően a példányok teljes szövegű adatbázisban elérhetőek a Bródy Sándor Könyvtár honlapján. A munka folytatódott a Hevesi Szemle és a Hevesi Napló számaival, majd egy gyümölcsöző együttműködésnek köszönhetően az Egri Dohánygyár kiadványai is bárhonnan elérhetőek.
A helyismereti gyűjtemény gyűjtőköri szabályzata – a fejlődésnek, az előremutató munkának és a könyvtár életében történt változásoknak köszönhetően - az évtizedek alatt sokat módosult. A jelenleg érvényben lévő gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően a gyűjtemény gerincét a könyvek adják, de ezen kívül a következő dokumentumtípusokat gyűjtjük: bibliográfiák, monográfiák, adattárak, évkönyvek, statisztikai kiadványok, sorozatok, iskolai értesítők, szépirodalmi művek, forrásművek, idegenforgalmi kiadványok, szakdolgozatok, kéziratos munkák, címtárak, névtárak, stb. Az időszaki kiadványok esetében a teljességre törekedve gyűjtjük a helyi tartalmú, a megye területén kiadott kiadványokat, illetve azokat is amelyek ugyan helyi tartalmúak, de nem a megye területén került kiadásra. A gyűjtésnél több szempontot (kronológiai, nyelvi, földrajzi, stb.) veszünk figyelembe, de a legfontosabb a tartalmi, mely szerint a fent említett dokumentumtípusoknál a Heves megyére, a megyeszékhelyre és a megye településeire vonatkozókra helyezzük a hangsúlyt, valamint a helyi szerzők alkotása és helyi alkotókról szóló irodalom is fontos része gyűjteményüknek. Gondoljunk csak a Gárdonyi és Bródy különgyűjteményekre, amelyek állományát a mai napig folyamatosan gyarapítunk. A Bródy Sándor Könyvtár a 22/2005. (VII. 18.) NKÖM rendelet értelmében a Helyismereti gyűjtemény teljes anyagát muzeális értékűnek tekinti, ennek értelmében minden itt található dokumentumot megőriz, selejtezés csak a dokumentum fizikai rongálódása miatt lehetséges. A könyvtári dokumentumok digitalizálása miatt az elmúlt évben több helyen kellett módosítani, kiegészíteni a szabályzatot.
A Bródy Sándor Könyvtár az elmúlt években folytatta könyvkiadási tevékenységét. Köszönhetően annak, hogy helyi szerzők műveit jelentette meg, így a feladat a Helyismereti gyűjtemény munkatársai hárult. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára jelent meg Szecskó Károly Emberi sorsok – 1956 című kötete, melyben a szerző 63 a forradalomban résztvevő egri vagy megyei személy életrajzát ismertette. Ezt követte Gál Elemér: Héthavas című hitregényének 3. kiadásának megjelentetése az író halálának 10. évfordulóján. Ezzel párhuzamosan a Gárdonyi Géza Színházban is bemutatták a regény alapján készült drámát. 2017-ben Szó Istvánné Fülöp Dalma tollából az Agria Vegyeskar történetét jelentettük meg. Egy sikeres Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Kollégiuma pályázatának köszönhetően 2019-ben adtuk ki Szecskó Károly Ostoros története című hiánypótló, ismeretterjesztő művét.